I need You - 17 rész

Hello! Sajnálom, hogy megint ennyit késtem, és, hogy megint nagyon rövid, de egyszerűen megakadtam az írásban... Köszönöm a komikat, nagyon aranyosak vagytok, öröm nézni, hogy ennyire szeretitek :)
Nem tudom, hogy mikor hozom a következőt de igyekszem, és megpróbálom hosszabbakra írni ...
xxEvön

--------------------------------------------------------------------------------

/Louis/

Késő este volt mire megérkeztünk. Mindenki hulla volt, még az is aki végig aludta  a repülő utat. A Harry-vel való beszélgetés után minden unalmas volt, senki normálissal nem tudtam beszélni..Zayn aludt, Liam-ék...meg hát...  A repülőtérről egy busz vitt minket a szállodáig.
-Oké gyerekek, megérkeztünk!-jelentette be az ofő,mikor megállt a busz. Izgatottan kezdett pakolászni, mi meg csak terpeszkedtünk tovább az üléseken-Mondom megérkeztünk!
-Ja! Azt hittem még otthon vagyunk, és ez csak egy álom-kiabált be Harry,  mire mindenki felnevetett... pff... poén gyár..
-Mr. Styles, igen, ez egy valóra vált álom mindenki számára. Na nyomás lefelé a buszról!-emelte fel a hangját, mire mindenki felpattant és leviharzott a buszról. Megkaptuk a csomagjainkat és bementünk a szállodába. Nem volt egy 5 csillagos szálloda, de elég ízléses volt, és nagy. Szépen párokba rendeződtünk-mint az oviban-és vártunk. Hogy mire? Azt mi sem tudtuk...
-Sziasztok! Jonh Sulkin vagyok, a kísérőtök..-szólalt meg egy 30-as éveiben járó férfi a lépcső tetején. Mikor leért hozzánk folytatta bemutatkozását:
-..És egyben a zenei fesztivál egyik szervezője. Minden évben megrendezzük a fesztivált, és egy sikeres iskola, legjobb osztálya lehetőséget kap, hogy egy kicsit bepillantson a zene igazi világába. Ha bármi problémátok van, vagy csak érdeklődni szeretnétek, keressetek meg nyugodtan-Már indult volna föl a lépcsőn, amikor megtorpant és visszafordult.
-Ez melyik iskola is?
-A kisegítő-kurjantotta be Zayn. Hát ennyit a 'legjobb osztály' címről...
-Nem azt kérdezte, hogy te honnan jöttél-vágott vissza Harry, mire mindenkiből kitört a nevetés.
Miután sikeresen lecsillapították az osztályt, ugyanis a mi nevetésünket lehetett hallani az egész hotelban, elindultunk a szobák felé. Mi Harry-vel a 69-es szobát kaptuk, mellettünk meg Zayn-ék helyezkedtek el.
-Ablak melletti ágy-dobta le cuccait az ágyra Harry.
-Mi van meg akarsz szökni az éjjel?-húztam fel az egyik szemöldökömet, mire halkan felkuncogott és kiment a szobából. Remek, hát ennyit a jó szobatársi viszonyról... Ő elhúzz, én meg maradhatok itt egyedül..
Pár perccel később Zayn csörtetett be a szobába, majd Harry ágyára ugrott. Nem tűnt boldognak, arcáról egyenesen sugárzott a világfájdalom, de mondjuk ez nála már megszokott...
-Mi a gond?-álltam meg vele szemben. Zayn csak megrázta a fejét és hanyatt dőlt az ágyon.
-Oké, játszhatjuk ezt is... de előre szólok unalmas lesz. Szóval mi bajod?-Zayn csak újra megrázta a fejét, én meg újra megkérdeztem mi baja... eljátszottunk egy darabig..
-Elég! Unom már.. most kérdezem meg utoljára, te meg végre értelmes választ fogsz adni. MI BAJOD?-kérdeztem a kelleténél egy kicsit hangosabban,Zayn csak elröhögte magát, és felült. Percekig csak némán nézett, majd megszólalt:
-Nincs semmi bajom Louis... csak nem értem mit keresek itt... nem csak itt, hanem egyáltalán a világban...-hangja szomorúan, elkeseredetten csendült fel. Nem tudtam mit válaszoljak...
-Zayn...-kezdtem volna bele, bár nem tudom mibe, de Zayn félbeszakított.
-Felejtsd el! Inkább azon gondolkozz, hogy mit fogsz énekelni-ez a mondata egy kicsit meglepett.. minek nekem énekelni? Zayn meglepődött arcom láttán egy hatalmasat sóhajtott és magyarázni kezdett.
-Tudatlan vagy Louis... Mielőtt útnak indultunk volna, utána néztem ennek a zenei cuccnak.. Ez az egész szar, nem csak a szórakozásból áll, de ezt a drága tanáraink elfelejtették megemlíteni.-arcom még csodálkozóbbra váltott, hisz nem értettem semmit, nem tudtam mire akar ki lyukadni Zayn...-Akik ide jönnek osztályok azoknak fel kell lépni.. vagy szólistaként vagy bandaként.. ha jó vagy/vagyunk akkor még lemez szerződést is lehet nyerni...
-Mi??-kérdeztem számomra is meglepő vékony hangon-Én nem akarok énekelni..
Sarkon fordultam és át futottam Harry-ékhez. Az ajtón szinte berobbantam, majdnem elestem.
-Ti tudtátok?-ők is annyira meglepett arcot vágtak mint én- Banda vagy szólista?
-Problémád?-meresztett rám nagy szemeket Niall.
-Kötelező mindenkinek fellépni a fesztiválon.. vagy szólistaként vagy bandaként. Ti melyik csapatba tartoztok?
-Én nem éneklek...-jelentett ki Niall, a többiek pedig egyöntetűen rázták a fejüket.
-De srácok kötelező, szóval... -és akkor hirtelen bevillant egy ötlet..-Indulhatnánk...
- Együtt....-fejezte be a gondolatomat Harry.
-Nekem mindegy..-rántott vállat Niall és előhalászta az ágy(?) alól a szendvicsét, majd jó ízűen beleharapott. Liam csak bólogatott, egyértelmű, ha Niall valamiben részt vesz akkor Ő is.. egymás nélkül már élni sem tudnának.. na ez azért furi... nem?
-Jó-hallottam meg egy hangot mögülem. Mikor megfordultam Zayn-el találtam szembe magamat...de vajon mióta állhat ott?
-Srácok, én most megyek, holnap megbeszéljük-állt fel Harry a földről és elköszönt Niall-éktől.
-Ja holnap-"búcsúztam" én is a többiektől, majd Harry után mentem.
Mikor beértem-pedig csak egy szobával voltunk arrébb-Harry már az ágyban feküdt és zenét hallgatott. Vettem az adást, nem akar velem beszélni... ennél jobb szobatársat nem is kívánhattam volna..
Gyorsan lefürödtem és befeküdtem az ágyba.
-Jó éjt-szólalt meg egy kis idő után Harry.
-Neked is Haz-mosolyodtam el és álomra hajtottam a fejemet.
Fárasztóan indult... na de még hátra van 6 nap...